udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
59
találat
lapozás: 1-30 | 31-59
Névmutató:
Veress Dávid
1993. április 1.
Ápr. 1-jén Székelyföldön nagyszabású tömegtüntetések zajlottak, tiltakoztak a román prefektusok kinevezése ellen. "Csíkiek, Csíkszereda lakosai! Csütörtökön, április 1-jén várunk benneteket Csíkszereda főterén, hogy együtt tüntessünk a román kormány magyarságot megalázó és igényeit semmibe vevő legújabb intézkedései ellen. Tárgyalások és sorozatos ígérgetések után a kormány nem csupán az ország többi részén, hanem még Hargita és Kovászna megyében sem talált egyetlen alkalmas embert e tisztség betöltésére. Mi ez, ha nem etnikai megkülönböztetés? Mi ez, ha nem alkotmány biztosította egyenrangú állampolgárságunk semmibevétele?" - így szól a csíki RMDSZ felhívása. Hasonló hangvételű felhívást fogalmazott meg külön-külön az udvarhelyszéki, a gyergyói és háromszéki RMDSZ is. Csíkszeredán tízezres tömeg gyűlt össze. Felszólaltak: Székedi Ferenc csíki RMDSZ-elnök, Sántha Pál Vilmos, a megyei tanács elnöke, Veress Dávid traktorgyári mester, dr. Tóth Zoltán gyimesközéploki RMDSZ-elnök, Ördögh Imre, a csíki RMDSZ alelnöke és Nagy Benedek képviselő. A tüntetés résztvevői nyilatkozatot fogadtak el, kifejtve, hogy a román prefektusok kinevezése etnikai diszkrimináció. Követelik, hogy a kormány vonja vissza intézkedését, ellenkező esetben a polgári engedetlenség különböző formáiban folyatják küzdelmüket. A nyilatkozatot eljuttatják a kormánynak, a kisebbségvédelmi európai fórumokhoz. Hargita megye tanácsának Állandó Bizottsága állásfoglalásában ugyancsak elítélte a kinevezést. Székelyudvarhelyen a főtéri nagygyűlésen tiltakoztak a prefektuscserék ellen. Barkóczy István, az RMDSZ Udvarhely széki elnöke nyitotta meg a nagygyűlést, majd Kovács Sándor római katolikus főesperes, Katona Ádám széki RMDSZ-alelnök, Hegyi Sándor református tiszteletes, Ferenczy Ferenc polgármester, Sófalvi László városi RMDSZ-elnök és Bardóczy Csaba szakszervezeti elnök mondott beszédet. Gyergyószentmiklós főterén 8000 ember tiltakozott a román prefektusok kinevezése ellen. /Gyűrűző prefektud-ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3-4./ A székelyudvarhelyiek egyúttal követelték Verestóy Attila szenátusi frakcióvezetői mandátumának felülvizsgálatát. Kérték, hogy az RMDSZ etikai bizottsága vizsgálja ki Verestóy Attila kijelentéseit. /Ma: tüntetések Székelyföldön. = Új Magyarország, ápr. 1./ Csíkszereda főterén több mint tízezer, Székelyudvarhelyen több mint nyolcezer ember tüntetett. Csíkszeredán Székedi Ferenc, az RMDSZ csíki szervezetének elnöke mondott beszédet. "Minden politikai eszközzel fel fogunk lépni a prefektuscsere és a román prefektus kinevezése ellen" - jelentette ki. Kovászna megyében ápr. 2-án kezdődnek a tüntetések. /Botos László: Tízezrek tüntettek Székelyföldön. = Új Magyarország, ápr. 2./ 1997. január 23.
Csíkszeredán az RMDSZ-nek nincs székháza. Veress Dávid, a város 6-os számú körzetének elnöke nem érti, hogy egy olyan városban és olyan megyében, ahol mindent az RMDSZ vezet, nem találtak egyetlen irodát sem a városi szervezet számára. Veress minden nap 16 és 17 óra között nyakában táblával áll a polgármesteri hivatal előtt, és várja, hogy mások is csatlakozzanak tiltakozásához.. /Tiltakozás székházért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./1997. február 10.
Veress Dávid csíkszeredai RMDSZ-vezető jan. 17-től kezdte el tiltakozását a kemény csíki télben a csíkszeredai RMDSZ-székház megszerzéséért és szándéka mellett mindmáig kitartott. Abban a városban, ahol a lakosság 83 %-a magyar, az RMDSZ-t megilleti egy székház, hangoztatta. Erről nyílt levélben értesítette Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét, emellett aláírásgyűjtésbe is kezdett a székházért. /Aláírásgyűjtés a székházért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./ Előzmény: jan. 24/32000. április 19.
Az RMDSZ csúcsvezetésétől szeretne egyértelmű álláspontot kicsikarni Veress Dávid, ezért "Bardóczy Csabáért, Önmagunkért" feliratú táblával ápr. 18-án egyórás nyilvános tiltakozást tartott Csíkszereda főterén. Tiltakozott amiatt, hogy "magyar érdekképviseleti szervezetünk egyre több bátor sorstársunkat áldozza fel". Veress Dávid szerint "Bardóczy Csaba ügye, pere a mi ügyünk, a mi perünk is. Az ellene folyó hatalmi hajsza, amelyet az RMDSZ felső vezetése "mosom kezeimet" pilátusi magatartással is bátorít, része az újkori, az 1990 óta tartó megfélemlítő, ellehetetlenítő hadjáratnak, a központból irányított pszichológiai hadviselésnek" - írta Veress Dávid nyilatkozatában. /Kiállás Bardóczyért. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 19./2000. október 11.
Okt. 9-én dr. Tar Gyöngyi belgyógyász személyében új elnököt választott az RMDSZ Csíkszereda Városi Szervezete élére a Városi Küldöttek Tanácsa (VKT). Az új elnök a szervezetben uralkodó légkör javítását, a szervezet saját arculatának kialakítását, no meg az érdekvédelmi tevékenység erősítését tartja legfontosabb feladatának. Az RMDSZ Csíkszereda Városi Szervezete új alelnökei: Krézsek Vilhelm és Veress Dávid, titkára Lázár István. /Dr. Tar Gyöngyi az új elnök. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 11./2001. március 16.
Csíkszeredán a márc. 15-i rendezvény Gál Sándor szobránál kezdődtek, dr. Csedő Csaba István polgármester mondott beszédet, majd Hegyi István református lelkész szólt az egybegyűltekhez. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes negyvennyolcas dalokat énekelt. Koszorúzás után a tömeg a Vár-térre vonult, meghallgatta Adrian Nastase miniszterelnök köszöntő szavait, illetve Orbán Viktor magyar miniszterelnök üdvözletét. A csíkszeredai RMDSZ-szervezet nevében Veress Dávid alelnök méltatta Petőfi példaértékű magatartását. Kelemen Hunor képviselő beszéde után Tamás József római katolikus segédpüspök és Simén Domokos unitárius lelkész közös imát mondtak. A 48-as szabadságharc idei ünnepségén először vettek részt a katonaság képviselői. /(Daczó Dénes): Márciusi ünnepségekről - dióhéjban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./2001. július 18.
A státustörvény révén a külhonban maradt, önhibáján kívül elszakadt magyar nemzetrészek végre hivatalosan is a magyar szellemi nemzet elismert részévé válnak, szögezte le Veress Dávid. Az RMDSZ-nek arra kellene összpontosítania, hogy minél többen tudatosan vállalják magyarságukat, pontosabban igényeljék a nemzeti igazolványt. Szerinte a nemzetpolgári igazolványok igénylése egyfajta önszámlálást is jelentene. Amennyiben sikerülne megtudni a hazai magyarság valós számát, úgy "meg kellene tartani az oly sokszor hangoztatott belső választásokat, és ezáltal végre érvényesülhetne honi magyar nemzetrészünk közös akarata." A megmaradást csak a belső önrendelkezés biztosíthatja. /Veress Dávid, Csíkszerda: Törvény a külhoni magyarokról.= Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./ 2002. február 19.
Az újabb RMDSZ–SZDP-paktum megkötésénél az egyezmény magyar nyélbeütői is ugyanazt hozták fel érvként, mint amit a románok: a protokollum bel- és külpolitikai stabilitást hoz az egész országnak. Nastase és kormánya nyugodtan alhat egy esztendeig. "Az állampártként működő SZDP éppen azt tehet velünk, amit akar" – állapította meg Dénes László, az Erdélyi Napló főszerkesztője. Szólnia, kiabálnia, kellene az RMDSZ-nek mindannak láttán, ami makro- és mikrogazdasági szinten folyik. Azonban az RMDSZ nem szól, hanem épp ellenkezőleg, némasági fogadalmat tesz egy pártközi protokollum formájában. Egyházi és közösségi magyar vagyonok restitúciója egyhamar nem lesz a protokollum alapján. A moldvai magyarok meg sincsenek említve. Állami felsőoktatás bővítése elodázva, mert a román többségű egyetemi szenátusok autonómiájába az SZDP nem szólhat bele. /Dénes László: Ki a nyugodt? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 19./ Veress Dávid elítélte a protokollumot, mert ezzel az RMDSZ feladta a honi magyarságunk belső önrendelkezéséért megkezdett harcot. Ez a feladás a moldvai Szaláncfürdőn született meg, éppen abban az országrészben, ahol évszázadok óta tűzzel-vassal irtják a magyar nyelvet a csángók körében. "Nyíltan ki kell mondani, hogy a moldvai csángómagyar véreink ellen a Hatalom – érdekvédelmi szövetségünk felső vezetésének viselkedése láttán – megfélemlítő, megsemmisítő lélektani hadjáratot folytat." Veress Dávid határozottan tiltakozott ezen magatartás ellen. A magyar igazolvány után, amely a nemzet újjászületését is jelenti, "egy emberibb és magyarabb jövőkép kell, ezt pedig csak a kiépítendő autonómiánk, belső önrendelkezésünk biztosíthatja." /Veress Dávid, Csíkszereda: A feladás helyett jövőképet! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 19./2002. október 23.
Csíkszereda város tanácsának tagjai sérelmezték az anyanyelvű feliratok, tájékoztató anyagok hiányát a megyei postahivatal esetében. Ez most - bármennyire hihetetlen - a törvény által biztosított jog. Nemcsak a magyar feliratok és tájékoztató anyagok kérdését kell rendezni, hanem a bákói telefonos tudakozás anyanyelven való lehetőségét is meg kell teremteni. Megalázó, hogy a bákói központban ülő telefonos "beszéljen románul" kifejezéssel utasítja rendre a magyarokat. /Veress Dávid, Csíkszereda: Mersz vagy jog?! = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 23./2002. november 6.
1992. okt. 25-én az RMDSZ 12 szenátora és 27 parlamenti képviselője Kolozsváron, a Mátyás-szobor szomszédságában, a Szent Mihály-templomban Isten és ember előtt esküt tett a belső önrendelkezésre. Most, a Kolozsvári Nyilatkozat 10. évfordulóján Veress Dávid olvasói levelében felkérte az SZKT tagjait, hogy kezdeményezzék egy rendkívüli SZKT összehívását az 1992-es eskütétel kapcsán. /Veress Dávid, Csíkszereda: Az eskü kötelez. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6./2003. január 28.
Hasonlóan elítélte az RMDSZ jelenlegi vezetését a hetilapban további három hozzászólás: Gazda József: Kongresszus előtti gondolatok; Veress Dávid kongresszusi küldött, Csíkszereda: Tisztelt főszerkesztő úr!; G. Katona József Gencs: Hajszál helye. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 28./2003. április 8.
Csíkszeredában ápr. 2-án találkoztak a Reform Mozgalom helyi tagjai. A volt Reform Tömörülés vezetőségéből dr. Szabó Soós Klára önkormányzati képviselő és Bencze Tibor, a Corvina Könyvesház vezetője volt jelen. Bencze kifejtette: az RMDSZ egyre inkább egy baloldali irányultságú versenypárt. Ha van baloldal, akkor jobboldalnak is lennie kell, mondotta. Ferencz Csaba csíkcsomortáni lakos az általuk létrehozott polgári körről beszélt, Gergely István csobotfalvi plébános után Veress Dávid azt fejtette ki, hogy Erdély magyarságának fel kell ébrednie. Szőke Domokos tanácsos leszögezte: Csíkban nem nagyon lehet ok panaszra RMDSZ-re, itt ugyanis működött a rendszer, voltak előválasztások és nemigen rekesztettek ki senkit, mint másutt. /Kiss Edit: A Reform Mozgalom lábra kapott Csíkszeredában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 8./2003. július 16.
Veress Dávid felkérte városa, Csíkszereda demokratikusan megválasztott színmagyar tanácsát, hogy találjon méltó helyet a Szent Kereszt-plébániához tartozó, lebontott deszkatemplom újrafelépítéséhez. Ez a deszkatemplom nyílt kihívás volt Kelet-Európa legelnyomóbb diktatúrája, annak terrorja ellen. Ennek a templomnak a szelleme, a lelkülete tartotta az emberekben a hitet, a reményt. Amennyiben a tanácsa nem talál megfelelő helyet az újrafelépítendő deszkatemplomnak, Veress Dávid nyilvános tiltakozásba kezd a városháza előtt. /Veress Dávid, Csíkszereda: Nyilvános kérelem. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 16./2004. május 2.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karának hallgatóból álló színjátszó csoport az első nagysikerű csíkszentsimoni fellépésük után egyre több helyszínen és közösségnek adják elő a dr. Papp Kincses Emese által írt és rendezett Árpád-házi Szent Erzsébet oratóriumot. Csíkdánfalva és Csíkszentkirály után Kolozsvárra is eljutottak. A következő állomásuk Csíkszenttamás volt. /Veress Dávid: Hitük és nemzetük szolgálatában… = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 2./2005. augusztus 17.
Veress Dávid nyílt levelet intézett Csíkszereda polgármesterének: „Az Országos Diszkriminációs Tanács Önt elmarasztaló július 22-i döntése, a városháza egyik álláshirdetésével kapcsolatosan, újabb bizonyítéka annak, hogy édes magyar anyanyelvünket továbbra is száműzni akarják az ezredéves szálláshelyünkön, a szülőföldünkön.” A polgármester szerint normális követelmény, hogy magyarlakta vidéken, pontosabban Csíkszereda városában az önkormányzat alkalmazottai, a román nyelv mellett a magyar nyelvet is értsék és beszéljék. Veress Dávid kéri, hogy a városháza minden álláshirdetésében kötelező követelményként legyen feltüntetve a magyar nyelv helyes ismerete. A polgármester kiállása követendő példa, hangsúlyozta a nyílt levél írója. /Veress Dávid, Csíkszereda: Követendő példa. Nyílt levél Csíkszereda Megyei Jogú Város polgármesterének. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 17./2006. december 20.
Csíkszereda lakói köszönik Pitti Katalin operaénekesnek, hogy eljött, énekelt december 5-én, gyógyírt hozott a népszavazás okozta lelki sebekre. /Veress Dávid, Szalay Zoltán, Csíkszereda: Fényesség a gyászban. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 20./2007. április 25.
Veress Dávid csíkszeredai RMDSZ-alelnök és alpolgármester lett a csíkszeredai Székely Tanács elnöke, az új elnökségnek pedig több RMDSZ-es tanácsossal együtt tagja Ráduly Róbert polgármester is. A tisztújító gyűlés Ráduly Róbert javaslatára az SZNT-t addig ideiglenesen vezető EMI-seket is beválasztott az elnökségbe, ők azonban lemondtak tisztségeikről, így gyakorlatilag az RMDSZ vezetése alá került az SZNT csíki szervezete. Három évvel ezelőtt a Ráduly által vezetett tanács nem tűzte napirendre az SZNT népszavazási kezdeményezését, Veress Dávid, pedig, aki most a csíki székely tanács újdonsült elnöke, három éve visszautasította az SZNT vezetőtanácsában való tisztség vállalását. Ezért vonult ki az EMI testületileg. /B. Zs. : RMDSZ-kézben a csíki SZNT. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 25./2009. március 12.
Veress Dávid, a csíkszeredai székhelyű Édes Anyanyelvünkért Szövetség elnöke bejelentette, tüntetni fog, amiért a bíróságokon a magyarok számára nem biztosítják az anyanyelv használatának jogát. A tanúként beidézett magyarokat arra kényszerítik, hogy román nyelven tegyenek esküt az igazmondásukat illetően, román nyelven beszéljenek, és ugyancsak román nyelven olvassák el a jegyző által elkészített tanúvallomásukat. Ennek a törvénytelenségnek mielőbb véget kell vetni a 85 százalékban magyarok által lakott Csíkszeredában – írja közleményében Veress, aki egyben Csíkszereda Székely Tanácsának elnöke is. A heti egyszeri tiltakozását addig fogja folytatni, „ameddig az édes magyar anyanyelvünk a gyakorlatban is egyenrangúvá nem válik a román nyelvvel, az igazságszolgáltatásban is” – közölte nyilvános levelében az Édes Anyanyelvünkért Szövetség elnöke. /Tüntetni fog Csíkszeredában az Édes Anyanyelvünkért Szövetség elnöke. = Erdély.ma, márc. 11./2009. március 13.
Figyelemfelkeltő, egyórás, egyszemélyes tüntetést vállalt a csíkszeredai törvényszék épülete előtt Veress Dávid, a csíkszeredai Édes Anyanyelvünkért Szövetség és a városi Székely Nemzeti Tanács elnöke mert az intézményben nem biztosítják az anyanyelvhasználatot. Veress mindaddig folytatni kívánja a tiltakozást, amíg a magyar nyelv használatát nem teszik lehetővé a megyei törvényszéken, minden csütörtökön itt lesz. Veress Dávid az elmúlt húsz évben négyszer kezdett hasonló jellegű tiltakozásba, mindannyiszor sikeresen. Korábban a csíkszeredai RMDSZ székházáért vállalt tiltakozást, ugyanis a 83 százalékban magyarok lakta városban 1997-ben még nem volt a városi szervezetnek székháza. 2000-ben a székelyudvarhelyi Cserehát-ügyben meghurcolt Bardócz Csabáért vállalt egyszemélyes tiltakozást, de felemelte a szavát a csángók érdekében vagy a Szent Kereszt-plébánia egykori, a kommunizmussal szembeni ellenállás egyik helyi szimbólumává lett ideiglenes deszkatemplom megmentéséért is. 2002-ben a postahivatalok és a telefonos tudakozó kizárólagos román nyelvhasználata ellen kezdett akcióba. „Aki úgy érzi, neki is fáj a magyar nyelv méltatlan mellőzése, idővel csatlakozik majd. Most egyelőre azt láttam, sokan félnek akár még megállni és a tiltakozás okát ismertető román és magyar indoklást elolvasni is” – jelentette ki. /Kovács Csaba: Csíkszereda: Tiltakozás az anyanyelvhasználatért. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./2009. április 10.
Egy-egy órát tüntet csütörtökönként a csíkszeredai törvényszék épülete előtt Veress Dávid, az Édes Anyanyelvünkért Szövetség elnöke, így akarja felhívni a közvélemény figyelmét arra, hogy a többségében magyarok lakta Székelyföldön még mindig körülményes a magyar nyelv használata az igazságszolgáltatásban. Embertelenség, törvénytelenség, jogtiprás. Ez áll Veress Dávid tábláján. Veress Dávid követeli, hogy az intézmény bejáratnál jól látható helyen tüntessék fel, bárki igényelhet tolmácsot. Azt is kéri: fogadják el az anyanyelven írt beadványokat, az idézést kétnyelvű nyomtatványra írják, a tárgyalásra várakozókat pedig anyanyelvükön hívják a terembe, a kihallgatások anyanyelven történjenek és a tanúvallomások jegyzőkönyvét is fordítsák magyarra, mielőtt azt aláíratják. – A romániai törvénykezés már az alkotmányban biztosítja ezt az anyanyelv használati jogot – reagált a tüntetésre Kardalus Erika, a Hargita megyei Törvényszék szóvivője. A Hargita megyei Törvényszéken a 15 bíró közül öt magyar anyanyelvű. A Csíkszeredai Bíróság öt bírója közül pedig ketten magyarok. Kardalus Erika szerint a román kollegáink száz százalékos jóindulattal viszonyulnak a magyar nyelv használatához. Elismerte, hogy a hivatalos nyomtatványok csak román nyelvűek, de azt mondja, ezen nem tudnak segíteni. Duna Televízió. /Tüntetés az anyanyelv bírósági használatáért. = Erdély. ma. ápr. 9./